Aga's szőnyeg

A keleti szőnyegek eredetéről




A SZŐNYEGEK EREDETE:
A szőnyegcsomózás eredete sem földrajzilag, sem időbelileg nem tisztázott.
A ránk maradt írásos és más forrásanyagból kiindulva szakértők véleménye szerint a közép-ázsiai nomád törzsek kezdhették el készítésüket és innen terjedt tovább Anatóliába, a Közel-Keletre és máshová.

Bár számos írásos feljegyzés tanúskodik arról, hogy már ie. 2000-3000 évvel ezelött is ismerték a csomózott szőnyeg fogalmát, a ma ismert legrégebbi szőnyegre a negyvenes évek végén a szibériai Altai-hegységben találtak rá egy jéggel borított sírboltban (a dél-szibériai Pazirikban). A sírhely keltezése az ie. V. sz.-ra tehető. A sírhelyben talált leletek arról tanúskodnak, hogy a sírhely egy nomád népcsoporté volt, akik vándorló életmódjuk során lovaikkal Nyugat-ázsia, vagy Dél-ázsia esteleg a Kaukázus vidékeiről érkezhettek Szibériának erre a vidékére. Bár a szőnyeg eredete éppen ezért nem ismert, a lelet történelmi jelentőségű, mivel ennél korábbi kézzelfogható bizonyítéka nincs a kézicsomózású szőnyegeknek.
(
A "Paziriki szőnyeg"-ként elhíresült egyedülálló leletet az Ermitage Múzeum őrzi).

A képeken jól látható, hogy a szőnyeg nagyon finom csomózottságú. Kezdetleges technikáról nem lehet beszélni, mely egyben azt is feltételezi, hogy a kézicsomózású szőnyegek keletkezése jóval korábbra tehető.
Ezt a feltevést támasztja alá számos olyan feljegyzés, mely az ie. III-II évezredből származik (kínai, egyiptomi, szumáliai írásos forrásanyagok), ezekből jól kivehető a csomózott technika ismerete.


Legrégebbi kézi csomózású szőnyegKézi csomózású keleti szőnyeg

Az Ermitage-ban őrzött legrégebbről fennmaradt kézicsomózású keleti szőnyeg.

A KEZDETEK:
Az ázsiai nomád törzsek kezdetben csak szőtteseket készítettek kizárólag saját céljaikra (ruházat, bejárati plédek, takarók, tarisznyák, teve-takarók, stb.) és csak késöbb kezdték el a csomózott technikát is alkalmazni.
Az utazók, akik eljutottak ázsiának erre a vidékére elvitték a hírt a csodaszép szőnyegekről és nekik köszönhetően egyre keresettebbek lettek a keleti kézicsomózású szőnyegek. A keleti szőnyegek legfontosabb kereskedelmi központja Bokhara városában volt. Később a "bokhara" név mint gyűjtőnév élt tovább, mivel a csomózott szőnyegekhez egyedül Bokhara városában lehetett hozzájutni. A kereslet növekedésével egyre több városban alakítottak ki kereskedelmi központokat, de a "bokhara" név továbbra is fennmaradt. Azokat a szőnyegeket nevezik a mai napig "bokhara" szőnyegeknek, melyek mintavilága a különböző törzsek szimbólikus motívumait ábrázolják. Ezeket a jellegzetes törzsi mintákat
"göl"
-
őknek nevezik. Mivel minden törzsnek meg volt és meg van a maga sajátos egyéni szimbólikája a "göl-minta" alakja, kinézete törzsenként eltér. A nomád szőnyegek legfontosabb díszítőelemei ezek a bizonyos "göl-minták". Formájukat tekintve oktaéder, deltoid, négyszög és kör alakúak.
Ahány törzs annyi féle göl létezik. Mindegyik elemnek megvan a maga sajátos karaktere, stílusa, ami az adott törzsre, népcsoportra jellemző.


Göl motívumok -afganisztán, Türkmenisztán
Göl motívumok -afganisztán, Türkmenisztán

A legtipikusabb "göl motívumok" Afganisztán, Türkmenisztán területeiről.

Türkmén szőnyeg bokhmaraAfgán szőnyeg bokhara

Balra egy türkmén bokhara kinagyított részlete, jobbra pedig egy afgán bokhara kinagyított részlete

A HÁROM FŐ KATEGÓRIA:
A csomózott
keleti szőnyegek készítési helyük függvényében 3 fő kategóriába sorolhatók.
Az első kategóriába a nomád szőnyegek
, a második kategóriába a falusi vagy félnomád szőnyegek, a harmadik kategóriába pedig a városi szőnyegek tartoznak.

1. A nomád szőnyegek:
A nomád törzsek az időjárástól függően vándorolnak állataikkal alacsonyabban vagy magasabban fekvő távoli vidékek legelőire. Az általuk tenyésztett állatok (főként juh) tavasszal lenyírt gyapja (japak) szolgáltatja számukra a legjobb minőségű, selymes fényű, erős, hosszú szálú gyapjúfonalat. A nomád életmód szükségessé tette, hogy a szövőszékek keskenyek, könnyen hordozhatóak és esetenként szédszedhetőek is legyenek (ez napjainkban is így van). A szövőszék mérete eleve meghatározza a készítendő textilia méretét. A nomádok keskeny, kisméretű szőnyegeket készítenek. Sajátos jellemzőik, hogy széleik hullámosak, formályuk egyenletlen.
A nomádok kedvelt díszítőmotívumai az egyszerű, főként geometrikus törzsi, családi jelzések, talizmánként használt díszítőelemek. A díszítéseknél tradicionális ősi mintákat használnak (ezek a minták generációról generációra továbböröklődnek).

Jellegzetes színviláguk: a sötétkék, vörös, barna, fekete, kevés sárga, narancsszín és a gyapjúfonal eredeti nyersfehér, drapp, barna, fekete színe.

Motívumviláguk: minden nomád törzsnek megvan a maga saját szimbólumrendszere
és színvilága. Nem használnak előre megtervezett mintaképeket, emlékezetből dolgoznak. Durva csomózási technika és eredeti motívumvilág jellemzi őket..


afgán tarisznya részletafgán szőnyeg részletTörök szőnyeg Yagabedir részlet

Afgán tarisznya részlet
Afgán szőnyeg részlet
Török "Yagabedir" részlet

2. A falusi vagy félnomád szőnyegek:
A falusi szőnyegek a nomád szőttesekből és szőnyegekből fejlődött ki. Minnél nagyobb igény merült fel a szőnyegek iránt, annál többen álltak rá a szőnyegek készítésére és árusítására. A falvakban kialakított műhelyekben lehetőség nyílt nagyobb szővőszékek felállítására ( a kisméretű, összecsukható szövőszékekre már nem volt szükség), így a méretek és a mennyiség is jóval nagyobb tudott lenni.

Jellegzetes színviláguk:
A nomád szőnyegekhez hasonlóan dominál a sötétkék, a vörös, a barna, a fekete, a narancsszín és a gyapjúfonal eredeti nyersfehér, drapp, színe.

Motívumviláguk:
Kezdetben a nomád mintavilág dominált a falusi szőnyegeknél, de idővel megjelentek az európai igények (elsősorban Franciaországból) és így egyre gyakrabban előfordult, hogy egy-egy szőnyeg európoai minta alapján készült.
(Ez a gyakorlat már előrevetítette a városi műhelyek kialakulását.)


Iráni szőnyeg nomád, részletTörök szőnyeg - Shirván, részlet

Egy nomád mintavilágú iráni szőnyeg részlete
 
Jellegzetes török minta (Shirvan)

3. A városi szőnyegek:
A XVI. sz.-ban a virágzó kereskedelemnek köszönhetően egyre több európai országban ismertté váltak a csodaszép keleti szőnyegek és szőttesek. Az európából érkező nagyszámú megrendeléseknek köszönhetően a nagyobb városokban, városközpontokban egyre több korszerűbb, nagyobb szőnyegkészítő műhely létesült (uralkodók által anyagilag támogatva voltak). Ezekben a műhelyekben mégnagyobb méretben és sokkal jobb ninőségben készültek a szőnyegek, mint a falusi műhelyekben. A mintákat sok esetben európai szőnyegtevezők tervezték meg és ez alapján készültek el a szőnyegek. Ez a tendencia napjainkban is érvényes.
A városi szőnyegek esetében nem lehet beszélni spontaneitásról, minden miniméter előre meg van tervezve. A készítők egy pontos tervrajz alapján dolgoznak.

Általános jellemzés:
- sokféle méretben készülnek, az egészen kicsitől az egészen nagyig.

- európai mintavilág (növényi ornamentika) is jelen van
- organikus és geometrikus mintákat egyaránt használnak
- nagyon szép kidolgozottság (finom csomózottság)
- előre megtervezett minták alapján dolgoznak


A Technika című fejezetben részletesen ismertetjük a nomád környezetben és a városokban használt szövőszékek jellegzetességeit, és bemutatjuk a különböző csomózási technikákat is.



Szőnyeg szőnyegkészítő területek