A SZŐNYEGEK EREDETE:
A szőnyegcsomózás eredete sem földrajzilag, sem időbelileg nem tisztázott. A ránk maradt írásos és más forrásanyagból kiindulva szakértők véleménye szerint a közép-ázsiai nomád törzsek kezdhették el készítésüket és innen terjedt tovább Anatóliába, a Közel-Keletre és máshová.

Bár számos írásos feljegyzés tanúskodik arról, hogy már ie. 2000-3000 évvel ezelött is ismerték a csomózott szőnyeg fogalmát, a ma ismert legrégebbi szőnyegre a negyvenes évek végén a szibériai Altai-hegységben találtak rá egy jéggel borított sírboltban (a dél-szibériai Pazirikban). A sírhely keltezése az ie. V. sz.-ra tehető. A sírhelyben talált leletek arról tanúskodnak, hogy a sírhely egy nomád népcsoporté volt, akik vándorló életmódjuk során lovaikkal Nyugat-ázsia, vagy Dél-ázsia esteleg a Kaukázus vidékeiről érkezhettek Szibériának erre a vidékére. Bár a szőnyeg eredete éppen ezért nem ismert, a lelet történelmi jelentőségű, mivel ennél korábbi kézzelfogható bizonyítéka nincs a kézicsomózású szőnyegeknek.
(A "Paziriki szőnyeg"-ként elhíresült egyedülálló leletet az Ermitage Múzeum őrzi).

A képeken jól látható, hogy a szőnyeg nagyon finom csomózottságú. Kezdetleges technikáról nem lehet beszélni, mely egyben azt is feltételezi, hogy a kézicsomózású szőnyegek keletkezése jóval korábbra tehető. Ezt a feltevést támasztja alá számos olyan feljegyzés, mely az ie. III-II évezredből származik (kínai, egyiptomi, szumáliai írásos forrásanyagok), ezekből jól kivehető a csomózott technika ismerete.

A KEZDETEK:
Az ázsiai nomád törzsek kezdetben csak szőtteseket készítettek kizárólag saját céljaikra (ruházat, bejárati plédek, takarók, tarisznyák, teve-takarók, stb.) és csak késöbb kezdték el a csomózott technikát is alkalmazni.
Az utazók, akik eljutottak ázsiának erre a vidékére elvitték a hírt a csodaszép szőnyegekről és nekik köszönhetően egyre keresettebbek lettek a keleti kézicsomózású szőnyegek. A keleti szőnyegek legfontosabb kereskedelmi központja Bokhara városában volt. Később a "bokhara" név mint gyűjtőnév élt tovább, mivel a csomózott szőnyegekhez egyedül Bokhara városában lehetett hozzájutni. A kereslet növekedésével egyre több városban alakítottak ki kereskedelmi központokat, de a "bokhara" név továbbra is fennmaradt. Azokat a szőnyegeket nevezik a mai napig "bokhara" szőnyegeknek, melyek mintavilága a különböző törzsek szimbólikus motívumait ábrázolják. Ezeket a jellegzetes törzsi mintákat
"göl"- őknek nevezik. Mivel minden törzsnek meg volt és meg van a maga sajátos egyéni szimbólikája a "göl-minta" alakja, kinézete törzsenként eltér. A nomád szőnyegek legfontosabb díszítőelemei ezek a bizonyos "göl-minták". Formájukat tekintve oktaéder, deltoid, négyszög és kör alakúak. Ahány törzs annyi féle göl létezik. Mindegyik elemnek megvan a maga sajátos karaktere, stílusa, ami az adott törzsre, népcsoportra jellemző.

A HÁROM FŐ KATEGÓRIA:
A csomózott keleti szőnyegek készítési helyük függvényében 3 fő kategóriába sorolhatók.
Az első kategóriába a nomád szőnyegek, a második kategóriába a falusi vagy félnomád szőnyegek, a harmadik kategóriába pedig a városi szőnyegek tartoznak.

1. A nomád szőnyegek:
A nomád törzsek az időjárástól függően vándorolnak állataikkal alacsonyabban vagy magasabban fekvő távoli vidékek legelőire. Az általuk tenyésztett állatok (főként juh) tavasszal lenyírt gyapja (japak) szolgáltatja számukra a legjobb minőségű, selymes fényű, erős, hosszú szálú gyapjúfonalat. A nomád életmód szükségessé tette, hogy a szövőszékek keskenyek, könnyen hordozhatóak és esetenként szédszedhetőek is legyenek (ez napjainkban is így van). A szövőszék mérete eleve meghatározza a készítendő textilia méretét. A nomádok keskeny, kisméretű szőnyegeket készítenek. Sajátos jellemzőik, hogy széleik hullámosak, formályuk egyenletlen.
A nomádok kedvelt díszítőmotívumai az egyszerű, főként geometrikus törzsi, családi jelzések, talizmánként használt díszítőelemek. A díszítéseknél tradicionális ősi mintákat használnak (ezek a minták generációról generációra továbböröklődnek).

Jellegzetes színviláguk: a sötétkék, vörös, barna, fekete, kevés sárga, narancsszín és a gyapjúfonal eredeti nyersfehér, drapp, barna, fekete színe.

Motívumviláguk: minden nomád törzsnek megvan a maga saját szimbólumrendszere
és színvilága. Nem használnak előre megtervezett mintaképeket, emlékezetből dolgoznak. Durva csomózási technika és eredeti motívumvilág jellemzi őket..

2. A falusi vagy félnomád szőnyegek:
A falusi szőnyegek a nomád szőttesekből és szőnyegekből fejlődött ki. Minnél nagyobb igény merült fel a szőnyegek iránt, annál többen álltak rá a szőnyegek készítésére és árusítására. A falvakban kialakított műhelyekben lehetőség nyílt nagyobb szővőszékek felállítására ( a kisméretű, összecsukható szövőszékekre már nem volt szükség), így a méretek és a mennyiség is jóval nagyobb tudott lenni.

Jellegzetes színviláguk:
A nomád szőnyegekhez hasonlóan dominál a sötétkék, a vörös, a barna, a fekete, a narancsszín és a gyapjúfonal eredeti nyersfehér, drapp, színe.

Motívumviláguk:
Kezdetben a nomád mintavilág dominált a falusi szőnyegeknél, de idővel megjelentek az európai igények (elsősorban Franciaországból) és így egyre gyakrabban előfordult, hogy egy-egy szőnyeg európoai minta alapján készült.
(Ez a gyakorlat már előrevetítette a városi műhelyek kialakulását.)

3. A városi szőnyegek:
A XVI. sz.-ban a virágzó kereskedelemnek köszönhetően egyre több európai országban ismertté váltak a csodaszép keleti szőnyegek és szőttesek. Az európából érkező nagyszámú megrendeléseknek köszönhetően a nagyobb városokban, városközpontokban egyre több korszerűbb, nagyobb szőnyegkészítő műhely létesült (uralkodók által anyagilag támogatva voltak). Ezekben a műhelyekben mégnagyobb méretben és sokkal jobb ninőségben készültek a szőnyegek, mint a falusi műhelyekben. A mintákat sok esetben európai szőnyegtevezők tervezték meg és ez alapján készültek el a szőnyegek. Ez a tendencia napjainkban is érvényes.
A városi szőnyegek esetében nem lehet beszélni spontaneitásról, minden miniméter előre meg van tervezve. A készítők egy pontos tervrajz alapján dolgoznak.

Általános jellemzés:
- sokféle méretben készülnek, az egészen kicsitől az egészen nagyig.
- európai mintavilág (növényi ornamentika) is jelen van
- organikus és geometrikus mintákat egyaránt használnak
- nagyon szép kidolgozottság (finom csomózottság)
- előre megtervezett minták alapján dolgoznak